Az orvosok, egészségügyi szakemberek szájából egyre sűrűbben hallható, hogy az ülés az új dohányzás. Mit jelent ez? Azt, hogy a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a fizikai inaktivitás legalább annyira egészségromboló hatású, mint a dohányzás.
Mozgáshiány káros következményei
A mozgáshiányos életmód következtében nagy eséllyel jelenik meg a túlsúly, magas vérnyomás, csontritkulás, degeneratív elváltozások az ízületekben, különösen az ágyéki részen, cukorbetegség, metabolikus szindróma, neurózis, depresszió és mind közül talán a legsúlyosabb, az életveszélyes állapotot is előidézhető keringési zavarok, szív- és érrendszeri problémák.
Ez utóbbi betegségcsoport elsősorban a lábakat érintő fajtája a visszeresség.
A lábszár, a láb izmainak mozgatása fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott vérkeringés fenntartásában. Hosszas ücsörgés során az izmok mozdulatlanok, nem pumpálják az erekben a vért. A vénás ér (melynek feladata az elhasználódott vér szív felé pumpálása) kitágul, megjelenik a visszér. Az eleinte csak esztétikai problémának tűnő jelenség idővel súlyosbodik. Az egyre inkább kitáguló, megvastagodó, kanyargóssá váló erekben a keringés nagy mértékben lelassul, a pangó vér nem tudja az anyagcsere termékeket elszállítani. A kellemetlenül égő, viszkető, elnehezülő láb érzését idővel bőrhámlás és izomgörcs, fokozódó fájdalom megjelenése kíséri. Mindezek következtében trombózis alakulhat ki. Ez már súlyos, életveszélyes állapotot is előidézhet.
Kinek lehet visszere?
Visszérbetegség egész fiatalkorban is kialakulhat, ami mögött leginkább örökletes tényező áll.
A családban örökölhető hajlam egyéb
negatív hatásokkal társítva szinte biztos, hogy visszerességhez vezet. A betegség kialakulásának lehetőségét fokozza a túlsúly és a dohányzás.
Alkatuknál, gyengébb kötőszöveti felépítettségüknél fogva a nők kétszer annyira veszélyeztettek, mint a férfiak, amit a hormonális változások, pl. várandósság is befolyásolnak.
Sajnos a kor előrehaladtával a visszerek megjelenésének esélye nagymértékben
Csak a lábak vannak veszélyben?
Bár a visszeresség fogalmát leginkább a lábakhoz, lábszárhoz kapcsoljuk, visszér a szervezetben máshol is kialakulhat. A köznyelven aranyérként ismert probléma szintén visszér megjelenését takarja, mely a végbél környékén jelenik meg. Kialakulásában a mozgásszegény életmód ugyancsak nagy szerepet játszik.
A kialakult visszérbetegség kezelése
A szakorvosok, érsebészek egy alapos vizsgálat után különféle megoldásokat javasolhatnak a visszerek kezelésére, úgymint krémek használata, kompressziós harisnya viselése, elinjekciózás, lézeres kezelés, műtéti eltávolítás. Mindez azonban csak tüneti kezelés hiszen az elhasználódott vénás vér visszaszállítása a szervezet nem kiiktatható kötelessége. Ha nem megy az egyik úton, akkor szállítja a másikon. Életmódváltás hiányában pedig az új útként használt vénás erek újra kitágulnak és a visszeresség más területen ismét megjelenik a lábakon.
Mi a legjobb megoldás?
Elérkeztünk tehát a legjobb megoldáshoz a megelőzéshez. Nos, itt kanyarodunk vissza mozgás fontosságához. A rendszeres mozgás, úszás, labdajátékok, torna, futás, kerékpározás, de már a séta is fokozza a vérkeringést és segíti az erekben pangó vér továbbszállítását.
A mozgás szerepe nemcsak a megelőzésben, hanem a már kialakult visszérbetegség kezelésében is hatalmas.
A WHO a 18-64 éves korosztály számára heti 150 perc közepesen intenzív vagy 75 perc intenzív mozgásban határozta meg a minimálisan szükséges mennyiséget. Nem nagy befektetés a mozgás által megszerezhető testi lelki, szellemi egészségért, szervezetünk jóllétéért.
DRMONTEBOSCO AZ EGÉSZSÉGES LÁBAKÉRT, AZ EGÉSZSÉGES EMBERÉRT!