Bokasüllyedés tünetei, okai, kezelése tornával

A bokasüllyedés nagyon sokakat érintő probléma, csakúgy, mint a lúdtalp. Bár a köztudatban a két fogalom közé gyakran kerül egyenlőségjel, nem ugyanarról az elváltozásról van szó.

Mi a bokasüllyedés? 

A boka egy erős, ínszalagok, kötőszövet és izmok által összefogott, többirányba mozgatható ízület, mely összekapcsolja a lábfejet a lábszárral. Ha a boka központi helyzetéből elmozdul, mely történhet kifelé, befelé vagy akár is előre, bokasüllyedésről beszélünk.

Mi áll a folyamat hátterében és mennyiben más ez az elváltozás, mint a lúdtalp? A kérdést az alábbi pontokon keresztül vizsgáljuk át:

• Mik a bokasüllyedés tünetei, jelei, boka fájdalom, gyulladás
• Kialakulás okai
• Lúdtalp és bokasüllyedés különbségek és hasonlóságok
• Gyermekkori tünetei, kezelése
• Bokasüllyedés kezelése felnőttkorban
• Gyógyítása
• Torna bokasüllyedésre
• Talpbetét, Papucs

A bokasüllyedés tünetei

Szemmel jól felismerhető elváltozásról van szó. 

• A boka elmozdulása, a hosszanti boltozat süllyedése könnyen felismerhető. A két lábat egymás mellé téve a bokacsontok tengelytől történő kimozdulása, annak mértéke és fajtái is jól láthatóak. 
• Hátulról nézve a mindkét, vagy csak az egyik boka egymás felé-, befelé dől, a sarkak befelé, vagy kifelé dőlésének következményeként. 
• A lábfej ellaposodik. 
• A belső talpél állás, járás közben a talajhoz közelít vagy súlyosabb esetben teljesen le is ér.

Ha a bokacsont mindkét lábon hasonló mértékben mozdult el, szimmetrikus elváltozásról van szó

Csak az egyik bokát vagy a két bokát eltérően érintő kimozdulás esetén aszimmetrikus süllyedésről beszélünk.

A bokasüllyedés gyakran társul egyéb deformitással, ilyen pl. a harántsüllyedés.

• Jele lehet a bokát érintő fájdalom, esetenként szúró fájdalom, mely akár az egész lábfejre is kiterjedhet és akár gyulladással is társulhat.
• Bizonyos esetekben a járás is megváltozik, egyeseknél nehézkessé, fájdalmassá válik. 
• A fájdalom mértéke is eltérő lehet, egyeseknél csak megterheléskor jelentkezik, míg másoknál szinte állandó kísérője e mindennapoknak. 
• Megint mások fájdalom nélkül élnek együtt az elváltozással. 
• Az instabillá váló boka szintén utalhat a kialakuló bokasüllyedésre, pláne, ha egyéb, kapcsolódó szervekben, lábfej, lábszár, térd, csípő is megjelenik a fájdalomérzet.
• Az instabil boka következtében egyenetlenné váló járás a talp kötőszövetére fokozott terhet ró, ezáltal előfordulhat a talpi bőnye begyulladása, ami erős fájdalomérzettel járó, kellemetlen állapot.
• A boka merevvé válhat, mozgása beszűkülhet.
• A kisérő tünetek között a talpban észlelhető égő érzés és lábikragörcs is gyakran megjelenik.

Kialakulás okai

Az egészséges emberi lábfej a talpon keresztül 3 ponton támaszkodik a talajra: elől a nagylábujj alatti párnán, a kislábujj alatti párnán és a sarokcsont alatti párnán. Ezeket a pontokat két fő boltozat köti össze: a sarokcsonttól a lábujjak tövéig ívelő hosszanti boltozat, mely belső (mediális) és külső (laterális) ágon fut, illetve az öt lábközépcsont alatt futó keresztboltozat, más néven harántboltozat.

Ezt szerkezetet a lábfej izom-ínszalag-kötőszövet együttese tartja össze. Feladata óriási, a lábakon keresztül viselnie kell az egész szervezet súlyát állás és járás közben egyaránt. 

Ha ennek a finoman összehangolt szerkezetnek valamely pontján működési zavar lép fel, az az egész szerkezetet kibillenti az egyensúlyából. Következményeként megjelennek a lábdeformitások, pl. a bokasüllyedés. Mi okozhat ilyen elváltozást?

• A családi halmozódás, a genetika sajnos ez esetben is hajlamosít a kialakulásra
• Alkatilag laza kötőszövetek 
• Gyermekkori gyors növekedés
• Állómunka okozta túlterhelés
• Gerincproblémák, pl. ferdülés, csigolya kopás
• Túlsúly, nagyobb súlygyarapodás
• Járás, futás egyenetlenségei
• Testtartás a gerinc természetes ívétől való eltérése, hanyag tartás
• Magassarkú lábbelik viselése által megváltozott terhelés, helytelen teher eloszlás
• Izomgyengeséggel járó belgyógyászati betegségek, pl. cukorbetegség 

Lúdtalp vagy bokasüllyedés? Mi a különbség?

A köztudatban a két elváltozás határai összemosódnak, a lesüllyedt lábboltozat bármilyen változatát lúdtalpként aposztrofáljuk.

Bár ezek a deformitások meglehetősen hasonlóak, mégis eltérnek egymástól. Bokasüllyedés és lúdtalp, egyikből alakul a másik. 

Előbbinél az elmozduló bokacsont által a lábfej hosszanti, azaz saroktól a lábujjak tövéig tartó boltozatát érő intenzív terhelés hatására a boltozat megadja magát és lesüllyed. 

Utóbbinál a lesüllyedt hosszanti boltozatot a lábfej izom-ínszalag-kötőszövet együttese már nem képes visszahúzni, a szalagok az állandó feszített állapot hatására megnyúlnak, az izmok eltunyulnak, megbomlik a talpszerkezet egyensúlya.

Következményeként a talp haránt, azaz a nagylábujj tövétől a kislábujj tövéig ívelő keresztboltozata is lesüllyed. Ez esetben már valóban lúdtalpról beszélünk, mely tulajdonképpen a bokasüllyedés következménye. Fogalmazhatunk úgy is, hogy utóbbi a lúdtalp előszobája.

Gyermekkori előfordulása

A jelenség piciknél és kisgyermekkorban még nem nevezhető deformitásnak. A babák sima talpacskákkal, lapos lábfejjel születnek. A lábfej boltozatai nem a magzati életszakaszban alakulnak ki. 

Ahogy a picik megszületnek, majd a hónapok múlásával egyre többet mozognak, izomzatuk fejlődik. A kúszás, a mászás segíti a folyamatot. 

Amikor az izomzat fejlődése eléri a megfelelő érettséget, a baba feláll, majd elindul, azonban ezt még teli talpon teszi. A folyamatosan gyakorolt járás erősíti meg az izmait, amibe a lábfej izomzata is beletartozik. A megerősödő izomzat alakítja ki évek során a láb boltozatait. 

A folyamat lassú. Az első szakasz nagyjából két-három éves korig tart. Ez előtt a jelenség nem tekinthető kórosnak.

Óvodás kortól kezdve érdemes fokozottan figyelni a kicsik lábát. A lábszerkezet kialakulása ebben az életkorban még nem zárul le, a folyamat körülbelül a 10-12. életévig eltart. 

Bokasüllyedés kezelése

Óvodás korban, ha úgy vesszük észre, hogy kicsinyünk lábfej formája nem alakul, mindenképp javasolt az ortopéd szakorvos felkeresése. A doktor egy alapos fizikai vizsgálat után eldönti, hogy van-e szükség valamilyen beavatkozásra. 

Ebben az életszakaszban, ha indokolt, speciális döntött sarkú, úgy nevezett „szupinált” cipő" viselését javasolhatja az orvos, mely a sarkat kifelé döntve igyekszik a lábfejet a megfelelő pozícióba terelni és az izmokat ezáltal erősíteni, ami a boltozat kialakulását segíti.

Felnőtt korban

A boka vagy bokák valamilyen irányba történő elmozdulása bármely életszakaszban kialakulhat. Lehet, hogy az elváltozásnak csak külsőleg látható jelei vannak, de semmilyen egyéb problémát nem okoz. 

Azonban, amikor a talp a járás során többé nem tud gördülni, és a talajra érkezéskor keletkező, koppanásokat, zökkenéseket a boltozat segítségével nem tudja megfelelően tompítani, a bokák elmozdulása mellett számos más tünet is megjelenhet. 

Egyebek között megváltozhat a járás, borulhat az egész test statikája, térd, csípő, sőt gerinc fájdalom is kialakulhat. Ilyenkor nem halogathatjuk tovább az ortopéd szakorvos felkeresését. 

Az orvos a fizikai vizsgálaton kívül különféle eszközös vizsgálatokat is elrendelhet, mint pl. a podoszkópos feltérképezést, mely megmutatja, hogyan oszlik el a test súlya talpakon. Esetleg röntgen vizsgálatot az egyéb torzulások felderítésére.

Gyógyítható a bokasüllyedés?

Pici gyermekeket hagyni kell sokat mozogni, ezáltal a lábboltozat kialakulását természetes módon lezajlani. Nem szabad a felállást és a járást idő előtt erőltetni, mert a még fejletlen izomzat nem képes a terhet megfelelően viselni és a boka az idő előtt rárakódott súly miatt lesüllyed. 

Ha a természetes fejlődésbe nem avatkozunk bele, a bokát tartó izmok is megerősödnek és a lapos talpak idővel boltozatossá alakulnak. Azaz a természet önmaga elvégzi a „gyógyítást”.

Kicsi gyermekeknél a bedőlő boka nagyon jól orvosolható tornával. A Semmelweis Egyetem oktató videói között található speciális lúdtalptorna segít az lábizmaik erősítésében, fejlesztésében.

Kicsit nagyobb gyerekeknél az életkori sajátságok okozta megváltozott terhelés, gyors növekedés, vagy súlygyarapodás hatására megjelenhet a rendellenesség. A lábboltozat kialakulásának lezárulásáig a szakorvos által írt segédeszközökkel, pl. szupinált cipő, esetleg talpbetét és rendszeresen végzet lábtorna még jó esély van az egészséges anatómiai talpforma elérésére.

Kezelése felnőtt korban

Ebben az életszakaszban a konzervatív kezelés két pillérre támaszkodik. az egyik a talpbetét viselése, a másik a torna.

Talpbetét

Torna

Ahogy a mozgásszervi problémák mindegyikénél, a torna ez esetben is kulcsfontosságú a lábfej szerkezeti deformitásainak kezelésében.

A speciális lábfej torna vagy lúdtalp tornagyakorlatok a bokasüllyedésre pozitívan hatnak, megerősítik az izmokat és a szalagokat. Segítségével mozgékonyan tarthatjuk a lábfejet, fokozhatjuk a vérkeringést, az izmok oxigénnel való ellátását, ami szükséges az izmok erősítéséhez.        

Kiegészítésként amikor csak tehetjük, gyalogoljunk mezítláb a szabadban, füves területen, vízparton, kavicson, homokban. Az egyenetlen talajon való sok-sok séta szintén edzi a lábfej izmait és jó hatású a szalagokra. 

A torna segít a komolyabb problémák kialakulásának megelőzésében is. Hogy a bokasüllyedésből ne legyen lúdtalp, majd bütyök és kalapácsujj, végezzük a gyakorlatokat rendszeresen. Nem csak a lábfejünk és bokánk, hanem térdünk csípőnk, gerincünk is hálás lesz, ha a megerősödött talpizmok által helyre billen a testtartás és megszabadulnak a fokozott terheléstől.

 
+1 tipp: Lúdtalp papucs

Bár a cipőkbe helyezhető talpbetét viselése, mint a bokasüllyedés megoldókulcsa elég általános, az otthon viselt lábbeliről, a papucsról megfeledkezünk.
Mezítláb járunk, ami a lakás sima merev burkolatain kifejezetten káros, vagy flip-flop papucsot, gumi klumpát húzunk a lábunkra.
Ám, ha ezek helyett egy boltozati emelővel ellátott anatómiai papucsba vagy klumpába bújtatjuk lábainkat, otthon is megtámogathatjuk izmainkat és enyhíthetjük a bokasüllyedés okozta panaszokat.